Általánosan elmondható, hogy Németországban tartománytól függően 9-14 ünnepnap van évi szinten. Ezek közül 9 minden tartományban azonos, 11 további tartomány ezek mellett további napokat nevezett ki ünnepnapként.
Az Ünnepnapok munkaszüneti napoknak minősülnek. Vannak azokban olyan szakmák, ahol ezeken a napokon is munkavégzésre kerül sor. Ezen kivételeket is törvény szabályozza. Bövebben: (Arbeitszeitgesetz)
Amennyiben ünnepnapokon munkavégzésre kerül sor, a munkaadó ünnepnapi pótlék fizetésére köteles. Az ünnepnapi pótlék az az napi munkabér 100%-t jelenti. Bővebben: (iGZ-DGB)
Amennyiben az ünnepnap munkaszüneti napra esik, nem jár érte jutalék. Ha az ünnepnap vasárnapra esik, nem kerül sor dupla jutalék fizetésére a vasárnap és az ünnepnap miatt is. Ilyenkor az ünnepnapi jutalékot fizeti a munkáltató.
Az, hogy a munkavállalóra melyik tartomány szerinti ünnepnapok vonatkoznak, az határozza meg, hogy az adott ünnepnapon a munkás konkrétan melyik tartományban végzett éppen munkát. Történhet az, hogy a cége székhelye eltér a munkavégzés helyétől. Ilyenkor mindig az aktuális munkavégzés helye az irányadó.
Például: Egy munkás mely egy Sachsen tartományi cégnél dolgozik, október 31-én éppen Bayern tartományban végez munkát, a munkás erre a napra nem kap ünnepnapi pótlékot, mert az adott tartományban október 31 nem minősül ünnepnapnak. Bayern tartományban ugyanis ez az ünnep november 1-re esik. A munkás számára ez a nap lesz a szabadnap, vagy munkavégzés esetén erre a napra kapna ünnepnapi pótlékot.
A vakáció tervezéséhez érdemes szétnézni, hogy melyik tartományban melyik napok minősülnek ünnepnapnak és munkaszüneti napnak. A Brückentag-ként elhíresült napok a pénteket és a hétfőt jelentik, melyeken nincs munkavégzés. Magyarországon hosszú hétvégeként emlegetik ezeket a napokat.
Tervezze meg már most a 2017-es vakációját: http://ferienkalender.co/feiertage