Tulajdonképpen 2021-ben lett volna utoljára óraátállítás. Az uniós tagállamok azonban még nem tudtak megegyezni a legfontosabb időpontokban. Egyes országok ugyanis elutasítják az időszámítás átállítását, míg mások arról vitatkoznak, hogy a jövőben a nyári vagy a téli időszámítás legyen-e általánosan érvényes.
Miért "forgatjuk el” az órát?
Azt remélték, hogy az óraátállítással áramot lehet spórolni. Azt gondolták, hogy egy órával több nappali fény nyersanyag megtakarítást eredményez. Ráadásul a hadiiparban dolgozók ezáltal jobban ki tudták használni a nappalokat, ugyanis a nyári időszámítást először Németországban vezették be az első világháború idején. Ezt követően a szabályozást eltörölték. Az olajválság miatt és az energiatakarékosság érdekében 1980-ban újra bevezették a nyári időszámításról a télire való átállást. Európában 1996 óta van egységes szabályozás az óraátállításra vonatkozóan.
Mik a jelenlegi szabályok?
Az órákat mindig március utolsó vasárnapján hajnali kettőkor állítják egy órával előre, majd októberben ismét egy órával visszaállítják. Idén október 28-ról 29-re virradóan volt ismét óraigazítás. Ezután az úgynevezett "téli időszámítás" veszi kezdetét. Ez valójában a normál idő (közép-európai idő - CET). Régebben Németországban ez volt általánosan érvényben.
Milyen előnyei vannak az átállításnak?
Nyáron esténként tovább marad világos, és több napsütéses órát élvezhetünk. A téli időszámítás pozitív hatása: a nap korábban kel fel reggel. Úgy gondolják, hogy ez aktívabbá és motiváltabbá teszi az embereket.
Az óraátállítás hátrányai
A tanulmányok szerint a fő hátrányok a fáradtság és a levertség, az alvászavarok, a koncentrációs problémák és az ingerlékenység. Emellett az átállás több közlekedési balesetet okoz. A kutatók ennek okát abban látják, hogy az emberi szervezetnek 4-14 napra van szüksége ahhoz, hogy a megszokott ritmusát a megváltozott körülményekhez igazítsa.
Mi vonatkozik a munkaidőre és a bérezésre?
Azok a munkavállalók, akik az átállítási napokon dolgoznak (pl. segéd- és szakápolóink az idősgondozásban és ápolásban), tavasszal egy órával kevesebbet, ősszel pedig egy órával többet dolgoznak. Bár a munkáltató nem követelheti a kiesett óra pótlását, a többletóra elrendelhető. A díjazásra alapvetően a kollektív szerződés, a vállalati megállapodás vagy a munkaszerződés rendelkezései az irányadóak. Ha a munkavállalót órabérben fizetik, akkor természetesen a többletóra bérét is megkapja.
Összegzés
Az éven belüli időváltoztatásnak nincs tényleges hatása. Bár a nyári hónapokban kevesebbet kapcsoljuk fel a villanyt, az átmeneti időszakban viszont több fűtést használunk. Egy tanulmány szerint a megtakarítási potenciál az éves németországi villamosenergia-fogyasztás körülbelül 0,21 százalékának felel meg.
Az óraátállítás vége azonban még nem látszik. Ehhez az uniós tagállamoknak egységesen a megszüntetés mellett kellene szavazniuk. Úgy tűnik, hogy belátható időn belül nem lesz közös megegyezés.
Mi a legjobb módja annak, hogy megjegyezzük, hogy elforgatják az órát?
Tavasszal vegyük elő a kerti bútorokat, télen tegyük vissza.
A DREMO mindenkinek kellemes téli szezont kíván!