A szabadságra vonatkozó szabályok: áttekintjük a munkavállalók legfontosabb kérdéseit

A szabadsággal kapcsolatban is mindig adódnak félreértések. Legyen szó törvényes minimális szabadságról, próbaidőről vagy a ki nem vett szabadságról - nyolc fontos tényt tisztázunk.


[Translate to hu:] Acht wichtige Fakten zum Urlaub

Nyolc fontos tény a szabadságról

A szabadságra vonatkozó első törvényi szabályozás Európában az előző századfordulóra nyúlik vissza. Akkoriban három-hat nap szabadságot tartottak megfelelőnek. Elsősorban a sörfőzdék voltak azok, amelyek az első kollektívan elfogadott szabályokat érvényesítették. Végül 1963-ban a szövetségi szabadságtörvény megszabta a fizetett minimális pihenőszabadságra való jogosultságot, amelyre minden munkavállalónak és alkalmazottnak joga volt. Emellett létrejöttek a különböző kollektív tárgyaló felek által kidolgozott, a minimális jogosultságon túlmutató speciális irányelvek, mint pl. a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó kollektív szerződésben is.

1. Mindenkinek közel öt hét szabadság jár; ezt mondja ki a szövetségi szabadságról szóló törvény.

Nem egészen! Az említett minimum 24 munkanap szabadság hatnapos hétre vonatkozik. A szokásos ötnapos hétre azonban a következők vonatkoznak: 20 nap törvényes minimális éves szabadság.

2. A próbaidő alatt nem jár szabadság.

Nem igaz! A munkaviszony első 6 hónapjában a munkavállalóknak időarányos szabadság jár, az éves szabadság egy tizenketted része a munkaviszony minden teljes hónapja után. Ha például 24 nap éves szabadsága van, és már négy teljes hónapot dolgozott a próbaidő alatt, akkor nyolc nap szabadságra jogosult.

3. A szabadságot a naptári évben elosztva kell igényelni. A munkáltató dönti el, hogy ez hány egymást követő nap lehet.

Nem! A jogalkotó alsó határt ír elő. Ötnapos munkahét esetén, amennyiben tíz egymást követő munkanapra van igény, azt alapvetően "egybefüggően kell kiadni".

4. A ki nem vett szabadságnapok elvileg kifizettethetők.

Tévedés! Mivel a szabadság "rekreációs célú", a szövetségi szabadságról szóló törvény alapján a szabadság kifizetését nem lehet tervbe venni.

5. Általában lehetséges fél nap szabadság kivétele is.

Ez nem helyes. A félnapos szabadság sok vállalatnál szokásos, a szövetségi szabadságtörvényben azonban ez nincs rögzítve. Ezek a rendelkezések a munkáltató engedményei.

6. Ha a szabadság alatt megbetegszik, nincs szüksége orvosi igazolásra.

A munkavállalók a szabadságuk alatt is kötelesek tájékoztatni a munkáltatót betegségükről a megbetegedés első napján. Ha Ön külföldön betegszik meg, figyelembe kell vennie néhány speciális szabályt.

7. A maradék szabadság a következő év március 31-én lejár.

Nem! Az Európai Bíróság (EB) szerint a szabadságjogosultságok már nem évülhetnek el automatikusan. A munkáltató köteles a szabadságot az adott naptári évben kiadni. A munkavállalókat időben, írásban kell tájékoztatni arról, hogy a szabadságot legkésőbb december 31-ig, illetve a következő év március 31-ig ki kell venni.

8. A szabadságot más vállalatnál történő munkavégzésre is fel lehet használni.

Ez nem megengedett! A szabadság "fizetett szabadidő", és pihenésre és regenerálódásra szolgál. A törvény szerint a munkavállalók ez idő alatt nem folytathatnak "a szabadság céljával ellentétes jövedelemszerző tevékenységet (díjazás ellenében végzett tevékenységet)".

Többek között amerikai kutatók tanulmánya is kimutatta, hogy a pihenés fontos az egészség megőrzése szempontjából. Húsz éven keresztül 12 000 embert vizsgáltak. Az eredmény: azoknál, akik ritkán mentek szabadságra, a következő években mintegy 30 százalékkal nőtt a szívrohamban való halálozás valószínűsége.

Végezetül minden munkatársunknak élményekben gazdag és pihentető szabadságot kívánunk!

Ha bármilyen kérdése van a DREMO-val vagy személyzeti szolgáltatásainkkal kapcsolatban, kérjük, bármikor forduljon hozzánk bizalommal. Elérhet minket személyesen drezdai irodánkban, telefonon vagy e-mailben.