Mik az okai ennek az indítványnak?
- Mindenekelőtt a munkaerő-kölcsönzés mértékét kifogásolják az ápolás területén.
- Azzal érvelnek, hogy a kölcsönzött alkalmazottak kevésbé jól képzettek, és ezért az ellátás minősége nem megfelelő.
- Nagy a fluktuáció, mivel a kölcsönzött munkavállalók gyakran bizonytalan állásban dolgoznak.
- A kölcsönzött munkavállalók kevesebbet keresnek, mint az állandó alkalmazottak, és gyakran rosszabbak a munkakörülményeik.
- Növekedne a verseny a nyugdíjas- és az idősotthonok között.
- A személyzet ideiglenes foglalkoztatásának magas költségei lennének.
A személyzeti szolgáltatók, és különösen a kölcsönzött munkavállalóként dolgozó idősgondozók és ápolók hevesen ellentmondanak ennek a véleménynek.
Mert ezek a tények:
A Szövetségi Munkaügyi Hivatal szerint az ápolásban foglalkoztatottaknak mindössze 2,2 százaléka kölcsönzött munkaerő. Őket főként a munkacsúcsok idejére vagy betegség esetén helyettesítésre alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas- és idősotthonok az állandó személyzetük révén nem tudnak megbirkózni a munkaterheléssel.
A munkaerő-kölcsönzés lehetőséget kínál a segéd- és szakápolók számára, akik már nem tudnak megbirkózni az ápolásban kialakult helyzettel, de továbbra is a tanult szakmájukban szeretnének dolgozni.
A munkaerő-kölcsönzés munkavállalóink számára rugalmasságot jelent a megbízások során, határozatlan idejű állandó foglalkoztatást, vonzó pótlékokkal és prémiumokkal járó díjazást, méltányos munkakörülményeket, a szakápolók számára pedig beleszólást a munkaszervezésbe.
A megbízó vállalatok illetve ápolási intézmények rugalmasságra tesznek szert, mivel ők határozzák meg a megbízás időtartamát. Emellett időt és munkaerő-toborzásra fordított pénzügyi eszközöket takarítanak meg. A munkaerő-kölcsönzés túlzott költségeinek vádja tehát megalapozatlan. Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég nemcsak a munkavállalók bérét fizeti, hanem átvállalja a munkavállalók összes társadalombiztosítási járulékát is.
A politikusok és az ápolási ágazat számára is kihívást jelent, hogy hosszú távú megoldásokat találjanak a munkaerőhiányra, amely kielégíti az ápolószemélyzet iránti növekvő keresletet. A felelősséget a személyzeti szolgáltatókra hárítani nem megoldás, és ellentmond a tényeknek.
A DREMO továbbra is lehetőséget kíván adni a motivált ápolóknak, hogy tanult szakmájukat hivatástudattal gyakorolhassák, anélkül, hogy veszélyeztetnék a munka és a magánélet közötti egyensúlyt.