Munkaerő kölcsönzés az ápolásban – nyomós érvekkel

18.12.2019 13:25

Az utóbbi hónapokban sokat lehetett arról hallani, hogy az idősgondozás és betegápolás területén megszüntetik a munkaerő kölcsönzést.


A berlini egészségügyi szenátornő kezdeményezte a vélemények ütköztetését. Továbbá Jens Spahn egészségügyi miniszter nyújtott be egy „az ápolásban dolgozókat pártoló törvénytervezetet”. Eszerint többek között a munkaerő kölcsönzés bérköltségei csak a tarifaszerződésben szereplő órabérekig terjednek ki és az egészségügyi pénztár által kerülnek refinanszírozásra, nem pedig eseti átalány alapokból fedezik.

Lehetséges ez egyáltalán?

Jogi szempontból nézve már van egy példa a tilalomra: a munkaerő kölcsönzésre vonatkozó törvény (AÜG) 1b § szerint az építőipari alapszakmákban már megtiltották a klasszikus kölcsönző cégeken keresztül történő munkaerő átadást.

Vajon ez a helyes megoldás arra, hogy a szakmában dolgozók elvándorlását megakadályozzák és az ápolás minőségét javítsák?

Nem, és  nem csak Thomas Hetz, a személyi szolgáltatók németországi munkaadói szövetségének  ügyvivő elnöke vélekedik így: „A tilalom helyett célirányos politikára van szükség, mely eredményesen tud hatni az ápolás területén jellemző vészhelyzetre, amely ráadásul az európai uniós jogban és alkotmányjogilag is több, mint elgondolkodtató.” 

Edgar Schröder (a munkaerő kölcsönző vállalatok tanácsadó testületének ügyvezetője) még tovább megy, és a „németországi munka világának bolond helyzetéről” beszél (Forrás: Newsletter 2019 október – Klartext):  a múltban a munkaerő kölcsönzést rossz munkafeltételekkel azonosították és kifogásolták. Manapság a kölcsönzésben foglalkoztatott dolgozók többet keresnek, mint az állandó alkalmazottak – ez azonban ismét nem arat tetszést.

Ezenkívül szem elől tévesztjük, hogy az idősgondozásban 12.000 ápoló – a foglalkoztatottak 2 százaléka – tevékenykedik, kérdéses, hova vezet ez a tilalom. Sőt a betegápolás területén 2018-ban a 2017-es évhez képest 18 százalékkal csökkent a kölcsönzésben alkalmazottak száma. A bérköltség ráadásul átlagosan csak elhanyagolhatóan magasabb a kölcsönzés esetében, mint az az állandó alkalmazásnál.

Nyomós érvek vannak, miért is favorizálják a dolgozók a kölcsönzést: időnként csekélyebbek a munkaterhek, nincs éjszakai műszak, nincs „beugrás” a hétvégeken, beleszólási joguk van a beosztásba és magasabb a fizetés. A tevékenységek ezenkívül változatosak és ellene hatnak a szűklátókörűségnek. Gyakrabban veszik igénybe a továbbképzéseket, és a bő tapasztalati kincs pozitív hatást fejt ki a különböző otthonokra.

A tilalom feltehetőleg nem fog az ápolók munkaerő hiányára ellenkező hatást gyakorolni, csupán a szükségállapotot fogja tovább rontani.

Különböző idősotthonok vezetői ezt még fokozzák: „Munkaerő kölcsönzés nélkül sokan el fogják hagyni az ápolói pályát.” A dolgozók soraiból is ezt erősítik meg: „Csak a munkaerő kölcsönzésben találom meg azokat a lehetőségeket, melyek lehetővé teszik, hogy tartósan ebben a szakmában dolgozhassak.” (Forrás: IG-Z)

A DREMO is egyetért ezzel. Keretfeltételeket nyújtunk, az egyéni élethelyzetek és kívánságok viselik a kockázatot. Ehhez mérten tudjuk dolgozóink tevékenységét nagyra becsülni.

Munkamódszerünkről könnyen meggyőződhet. Amennyiben elküldi nekünk pályázatát, kötelezettségek nélkül kínálunk Önnek egy állásajánlatot.

Örömmel fogadjuk, ha felveszi velünk a kapcsolatot – akár szakápolóként, akár segédápolóként szeretne elhelyezkedni az idősgondozásban vagy a betegápolásban, a régióban vagy Németország szerte.

Kérjük támogassa a petíciót: A munkaerő kölcsönzésnek maradnia kell az ápolásban!